Ajánlás

A Nagypéntek, a Húsvét, a Mennybemenetel és Pünkösd gazdag textusanyaga és homiletikai ötlettára után mit ígérhet még a látszólag eseménytelen és "ünneptelen" egyházi félév perikóparendje, prédikációs segédanyaga? Népegyházi keresztyénségünk hagyománya, amely a nagy ünnepekre koncentrál a templomba járás tekintetében, nemigen tud mit kezdeni az "egyszerű vasárnapok" esemény nélküli egyhangúságával. Különben is nyár van - a legnagyobb dolog-idő vagy a szabadságok, üdülések ideje. Nincs "kázus" - ezért kapcsolat sincs a gyülekezettel, Isten Igéjével! Aki a vasárnapi istentiszteleteket nem látogatja, még nem rossz keresztyén (legfeljebb nem aktív keresztyén) - de önkéntelenül is azt juttatja kifejezésre, hogy számára az egyházzal vagy az Evangéliummal való találkozás a kiemelt szituációk, ünnepek és az élet fordulópontjainak tartozéka.

De lehet esemény-nélküliségről beszélni ott, ahol Isten szól? Nem az Ige hirdetése minősíti az időt és hozza létre a "kázust", a "szituációt"? Különben is, a Pünkösdöt követő vasárnapok tematikája éppen a Szentháromság Isten munkájára irányítják rá figyelmünket, amiről sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy hatása esemény-nélküli lenne. De ha a káté-magyarázatos istentiszteletek hagyományára gondolunk, amely a megfelelő "Úrnapján" Heidelbergi Káté tanítását kívánta elmélyíteni, akkor szintén arra a következtetésre jutunk, hogy a megváltás, megszentelődés és háládatosság összefüggésében nincs különbség vasárnap és vasárnap, istentisztelet és istentisztelet között.

Az Igazság és Élet e száma nyújtson hát segítséget a lelkipásztoroknak abban, hogy igehirdetésük nyomán - Szentháromság 7. vasárnapjától kezdődően - a Szentlélek munkája valóban "eseménnyé" minősítsen minden alkalmat, ahol az Ige szól: az Isten és az ember találkozásának semmi mással nem helyettesíthető alkalmává. S ha mégis az ünnepi készülődések stressz-helyzetétől megkímél minket ez az időszak, adjon e füzet "Kitekintés" c. rovata lehetőséget a teológiai és etikai véleményformálás elmélyítéséhez a közéletet foglalkoztató kérdésekben. Illesse köszönet e szám szerzőit és legyen áldás az olvasó szolgálatokra való felkészülésén.

Debrecen, 2008. május

A Szerkesztők