Ajánlás
Az egyházi év legsokszínűbb és legtöbb teológiai mondanivalóval átszőtt időszaka áll előttünk, nagycsütörtöktől egészen a Szentháromság ünnepe utáni 4. vasárnapig: magában foglalva a nagyhét és húsvét szomorúság-öröm, halál-feltámadás, megaláztatás-megdicsőülés feszültségéből és kettősségéből eredő dinamikáját, a húsvét utáni vasárnapok izgalmas tematikáját, a pünkösd erejét, a Szentháromság utáni időszak teológiai gazdagságát. Ez egyaránt jelent kihívást és egyaránt végtelen lehetőséget az igehirdető és az istentiszteleti alkalmakat liturgiailag is megformáló lelkipásztor számára. Kihívás abból a szempontból, hogy a különböző teológiai üzeneteket hordozó ünnepek a maguk eredeti üzenetét tükrözzék, segítsenek elmélyülni az alkalmak spiritualitásában, s felfedjék a megszólaló ige, a mögötte meghúzódó történet és történés üzenetét a mai gyülekezet számára. Az igehirdetőnek azonban elsősorban nem a maga kreativitása, leleményessége és ötletelése mentén kell megformálni ezeket az alkalmakat, hanem éppen az ige üzenetére tekintve - figyelembe véve akár azt a több évszázados liturgiai hagyományt is, amely segít elmélyülni az alkalom és az ünnep megértésében. Másrészt valóban nagy és sok lehetőséget rejt magában az ünnepek sokasága, sokszínűsége, teológiai és liturgiai megformálásának adottsága. Az istentisztelet ünnepi karaktere, a közös emlékezés, ünneplés öröme és közösségformáló ereje teheti egészen dinamikussá az egyházi esztendő ezen szeletét. Hiszen miközben nagyon gyakran kimerül a közösségi élet egy-egy promocionális és kötetlen együttlétben, s a gyülekezeti alkalmak során egyre több istentiszteleten kívüli alternatívával lehet találkozni, aközben a találkozás, a közösségi létforma sajátosan keresztyén gyakorlása és megélése eleve adott a gyülekezetek számára: tudatosan, elmélyülten részt venni az istentiszteleti alkalmakon, s részesedni azok üzenetében.
Ebben a találkozásban, sokszínű ünneplésben, erőt adó közösségi lét megélésében kíván segítségül lenni az Igazság és Élet aktuális száma, amely az ünnepi és vasárnapi alkalmakon túl segítséget nyújt aktuális alkalmakhoz, gyermek-istentiszteletekhez, a kitekintés rovatban pedig három izgalmas tanulmány − a szorongásról (folytatva az érzelmek teológiai reflexiója sorozatunkat), a gyászjelentésekről és a református zarándoklat teológiájáról − hívja fel a figyelmet a lelkészi szolgálat releváns témáira.
Az egyházi év sosem lehet egy kötelező és merev struktúra, sem pedig egy rosszul értelmezett hagyomány a lelkipásztor és a gyülekezet számára. Mert benne Isten üdvterve, Krisztus megváltói munkája, a Szentlélek ereje kerül kiábrázolásra. Végső soron ünnepek sokasága, ebben az időszakban ünnepek ünnepe. Így legyen ünnep minden alkalom, az alkalomra való készülés. Illesse köszönet a kötet szerzőit, s legyen áldás az ünneplésen!
Debrecen, 2021 Böjtjén
A Szerkesztők
