Ajánlás

Nagy a veszélye annak, ha az igehirdető jól ismert bibliai történeteket, illetve perikópákat vesz alapul a prédikációjához. Egyrészt ott van az elbizakodottság kísértése: tudja (legalábbis úgy gondolja, hogy tudja), hogy miről szól - tehát felesleges a különösebb készülés. S ebből fakad egy másik veszély is: nem tud újat és mást mondani, a megszokott - időközben üressé és tartalomnélkülivé vált - frázisoknál és kliséknél. Másrészt ott van vele szemben a gyülekezet is, amely ha nem hall újat, csak a régi "szent zsargont", akkor hajlamos lesz arra, hogy immúnissá váljon az igehirdetésre. Pedig a ma embere nap, mint nap szembesül az "újdonság" impulzusával a média különböző csatornáin keresztül. Miért éppen az egyház igehirdetése ne szólhatna újult erővel? Miért éppen Krisztust nem lehetne az újdonság erejével hirdetni?

A Szentháromság utáni 4. vasárnaptól a 15.-ig jórészt ilyen jól ismert történetekkel és perikópákkal kell "megküzdeni" az igehirdetőnek és az igehallgatónak egyaránt. Az Igazság és Élet e száma segítségül kíván lenni abban, hogy újra felfedezzük az evangélium eredeti intencióját, Jézus szavainak frissességét, üzenetének aktualitását. Jóllehet, nem létezik recept a tökéletes, megújult és megújító igehirdetésre, de a "több szem, többet lát" analógiára elmondható: több igemagyarázó, többet lát meg a textusból..., s ezáltal az igehirdetést előkészítő anyagok kellő impulzussal, ötlettel és inspirációval szolgálhatnak a füzetet használóknak.

A jól ismert történetek, példázatok, jézusi beszédek így válhatnak "újdonsággá" az igehallgatók számára, és az igehirdető talán így maga is felfedezi bennük azokat a motívumokat, fordulatokat, amelyek eddig még figyelme és teológiai érdeklődése perifériáján vesztegeltek.

Kísérjen áldás minden olyan kísérletet és próbálkozást, amely nem a feltĹąnéskeltés és a szenzációhajhászás céljából keresi az ige újabb és újabb interpretációs lehetőségeit, hanem a jobb és cselekvésre ösztönző megértés céljából, az Isten dicsőségére és a felebarát javára. Így legyen áldás mindazokon, akik segítettek abban, hogy ezek a kísérletek - vasárnapról vasárnapra - könnyebben, de mégis elmélyültebben és nagyobb szakmai kompetenciával születhessenek meg. Illesse tehát köszönet e szám szerzőit, legyen öröme az olvasóknak a felkészülésben, szolgálatban, és váljék javára az igehallgatóknak!

Debrecen, 2009. június

a Szerkesztők