Szállás, étkezés: A helyszínen fizetendő.

A jelentkezési lapokat közvetlenül a Megbékélés Házába kérjük küldeni!

A lelkésztovábbképzés célja a lelkészek felkészítése a „Tanúim lesztek” tanítvány és munkatársképző kurzus vezetésére, egyben missziológiai alapozással olyan gyakorlatban használható missziói ismeretek és készségek elsajátítása, melyek minden lelkész számára hasznosak a gyülekezeti szolgálat missziói szemléletű végzésében.
A kurzus célja: a missziói identitás felismerése és megerősítése.
A résztvevők az egyház misszióját és személyes elhívását Isten missziójának fényében képesek értelmezni, a Biblia nagy története alapján és ennek megértett igazságát képesek mások számára elmondani. E mellett cél a szívbeli átformálódás, ami Isten és az ő világának áldozatosabb szeretetében mutatkozik meg. Végül cél, hogy tudatosan, kezdeményező és gyakorlati módon forduljanak Isten, Isten népe és Isten világa felé, hogy abban mások számára áldássá váljanak.
A „Tanúim lesztek” kurzus résztvevői hétről hétre a közös feldolgozásra készülve online előadásokat hallgatnak meg, cikkeket olvasnak, és gyakorlati feladatokat végeznek - ezek által formálódnak nem csak tudásban, de egész személyiségükben, gondolkodásban és gyakorlatban is. A kurzus végzése intellektuális kihívást is tartalmaz, ezért olyan gyülekezeteknek ajánlott, ahol a gyülekezeti tagokból formálható egy olyan csoport, akik a teológiai szakirodalom olvasását is
vállalni tudják.
A lelkésztovábbképzésre a jelentkezőknek előre el kell végezni feladatokat, melyek lehetővé teszik a négynapos képzésen a teljes éves anyag áttekintését. Ezen olvasmányok és gyakorlati feladatok elvégzése feltétele a lelkésztovábbképzésen való részvételnek.
Ajánlott irodalom:
Bartholomew, Craig G. - Goheen, Michael, W: A nagy történet.
Hogyan találjuk meg a küldetésünket a Biblia elbeszélésében?, Budapest, Kálvin Kiadó, 2018.

A hittanóráink során a hit különböző rétegeit mozgatjuk. Szeretnénk, ha a gyermekekben, fiatalokban felébredne az Istennel való kapcsolat iránti vágyakozás. Szeretnénk segíteni az elköteleződésüket. Szeretnénk, ha a közösséggel való együttműködésük hatékony és zökkenőmentes lenne. Szeretnénk segíteni őket abban, hogy egészséges kapcsolataik legyenek, hatékonyan kezeljék az érzelmeiket, biblikus értékrend alapján éljék az életüket. Mindez ahhoz a nagy témakörhöz tartozik, ami a lelki- és érzelmi nevelés területébe kapcsolódik.
A szakmai nap célja olyan alapvető ismeretek átadása, módszertani és gyakorlati ötletek megismertetése, amelyek a mindennapi hittanoktatás során használhatók. A nap tréning hangsúlyos, mivel elmélet mellett gyakorlati ötleteket is kapnak a résztvevők.
Miről lesz szó?
• Utánajárunk annak, hogy hol a helye és milyen kapcsolódási lehetőségei vannak a lelki és érzelmi nevelésnek a hittanoktatáshoz.
• Keresztyén szemmel ránézünk az érzelmi intelligencia fogalmára, és megvizsgáljuk, hogy milyen módszerekkel segíthető, és hogyan építhető be az EQ formálása a hittanóráinkba.
• Kipróbálunk módszereket és gyakorlatokat, amelyek az órára bevihetők.
• A következő témákhoz kapcsolódunk hittanórai ötletekkel: érzelmek kezelése, empátia, együttműködés, önismeret
Elsősorban az általános iskolai korosztályra koncentrálunk, de több olyan gyakorlat is előkerül, amely a nagyobbaknál is használható.
Ajánlott irodalom:
Kézdi Balázs (szerk.): Iskolai mentálhigiéné. Tanulmányok, Pécs, Pro Pannonia Alapítvány, 2000.
Lynn, Adele B. - Lynn, Janele R.: Érzelmi intelligencia gyakorlatgyűjtemény, Miskolc, Z-Press Kiadó, 2018.

A rendszeres teológiai és egyháztörténeti szeminárium célja, hogy megismertessen néhány témát és kérdést a magyar protestáns egyházi megújulási törekvések történetéből, és tanulmányozza a következő kérdéseket:
1. Milyen belmisszió stratégiákat, elképzeléseket alakítottak ki a liberális, népegyházi és evangelikál-pietista kegyességi irányzatok
2. Hogyan valósultak ezek meg a református egyházkerületekben, egyházmegyékben és egyházközségekben
3. Milyen volt az ébredés hatása a magyar társadalomra
4. Hogyan hatott az ébredés kulcsfontosságú egyházi szereplőkre, mint például Erőss Lajos, Kenessey Béla, Ravasz László, Révész Imre, Bereczky Albert, Péter János püspökökre vagy olyan jeles teológiai tanárokra, mint Balogh Ferenc, a kátéfordító Erdős József, Szabó Aladár, különös tekintettel a világméretű keresztyén missziói mozgalomra.
A kurzus célja, hogy megfogalmazzuk az ebből származó tanulságokat a mai helyzetünk számára, és közösen válaszokat keressünk arra, milyen területek adhatnak új impulzusokat a jelenlegi egyházi élet helyzetére és a missziológiai kérdésekre, és hogyan tudjuk ezeket felhasználni.
Ajánlott irodalom:
Bogárdi Szabó István: Egyházvezetés és teológia a Magyarországi Református Egyházban 1948 és 1989 között (Societas et Ecclesia 3), Debrecen, Ethnica, 1995.
Hotorán Gábor János: Török István, az igeteológus (doktori disszertáció), Debrecen, 2019. Online elérhető: https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/bfa2ac08-f7c6-4ed2-be02-c93c98ad7503/content
Révész Imre: A mai magyar kálvinizmus, Budapest, Bethlen Gábor Kiadó, 1923.
Riskó János: „A 2011-es népszámlálás adatai elé”, in: Theologiai Szemle 55 (2012/1), 19-46.
Steinbach József - Köntös László et al. A „megújulásról”, in: Confessio 2017/1 és 2017/4. Online elérhető: http://confessio.reformatus.hu/
Szabó Aladár: Új óramutató, Budapest, Hornyánszky V. Könyvnyomda, 1896.

A hittanórákon Isten Igéjét visszük a gyermekek, fiatalok közé. A Szentlélek erejével, a Szentháromság Isten áldásával szolgálunk, és mégis megtapasztaljuk, hogy vannak olyan helyzetek, amelyek vagy beavatkozást igényelnek, vagy pedig valamilyen fegyelmezési lehetőség használatát az órán. Mit is tehetünk ilyenkor? Egyáltalán mikor és mire reagáljunk? Mi az, ami segíti, hogy az óra áldott légköre is megmaradjon, és a hatékony együttműködés megtörténjen a tanulók és az oktatók között is? A szakmai nap előkészítése során előzetes felmérést végzek, ahol a helyi tipikus problémák felmérése történik, hogy még hasznosabb lehessen az alkalom.
Erről szól a képzés, ahol a következő témákkal foglalkozunk:
• Fegyelmezés vagy megelőzés? Szempontok a katechézis szemszögéből
• Normaszegő és normakövető magatartás jellemzői és kialakulásának háttere
• Fegyelmezetlen viselkedés és hatékony megoldási stratégiák a kutatások tükrében az oktatásban
• Korlátaink és lehetőségeink: a reális célkitűzés
• Módszertani lehetőségek a pszichopedagógia eszköztárából a hittanórára.
Ajánlott irodalom:
Furman, Ben: Kids’s Skills. Megoldásközpontú gyermeknevelés a gyakorlatban. Kreatív, játékos finn módszer a nehéz helyzetek és viselkedési problémák leküzdésére, Miskolc, Z-Press Kiadó, 2018.
Juul, Jesper: Gyermekkori agresszió. Az erőszakos viselkedés kezelése, Budapest, Móra Kiadó, 2012.
Nelsen, Jane - Lott, Lynn - Glenn, Stephen H.: Pozitív fegyelmezés az iskolában, Budapest, Reneszánsz Könyvkiadó, 2016.
Siegel, Daniel - Bryson, Tina Payne: Drámamentes fegyelmezés - A káosz lecsillapítása és a fejlődő gyermeki elme integrált szemléletű gondozása, Budapest, Ursus Libris, 2016.

A lelkésztovábbképzés célja, hogy ráébressze a résztvevőket arra, hogy a bibliai textusok - esetünkben az evangéliumi csodatörténetek - exegézise nem öncélú, és főleg nem elhanyagolható tevékenység, hanem olyan izgalmas műhelymunka, mely kifejezetten az igehirdetésre néz. Rámutatunk arra, hogy a csodatörténetek ószövetségi és hellenisztikus hátterével való beható megismerkedés, a kor- és kultúrtörténeti ismeretek, és nem utolsó sorban az igényes kommentárirodalom használata nem csupán a megértést szolgálja, hanem inspirálja is az igehirdetőt.
A csodaelbeszélések magyarázatánál és értelmezésénél különösen is figyelni fogunk a kérügmatikus interpretációra, azaz minden egyes magyarázatot az igehirdetésre hegyezünk ki. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az egyes csodatörténetek magyarázatát, lehetséges értelmezéseit követően prédikációvázlatot/kat fogalmazunk meg.
Mind a kortörténeti bevezetőt, mind pedig az egyes csodatörténetek exegézisét iparkodunk a lehetőségek szerint interaktívvá tenni; fontosnak tartjuk a kreatív együtt gondolkodást, és a „heuréka”-élményt a textusokkal való foglalkozás során.

A továbbképzésen a következő hat evangéliumi csodával fogunk behatóan foglalkozni:
• A kapernaumi százados szolgája/fia (Mt 8,5-13)
• A gadarai megszállott (Lk 8,26-39)
• A béna meggyógyítása ( Lk 5,17-26)
• Jairus lányának feltámasztása (Lk 8,40-42.49-56)
• A kánaáni asszony (Mt 15,21-28)
• Az ötezrek megvendégelése (Mk 6,30-44)

Mindenik csodaelbeszélésnél figyelembe vesszük annak változatait a különböző evangéliumokban. A csodák ószövetségi és hellenisztikus hátterének a bemutatásánál tekintettel leszünk a csodák típusára, illetve az irodalmi művek műfajára, amelyekben ezekről a csodákról szó esik.

Ajánlott irodalom:
Kortörténeti munkák:
Gerolemou, Maria (szerk.): Recognizing Miracles in Antiquity and Beyond, Berlin-Boston, De Gruyter, 2018.
Kerényi Károly: Az isteni orvos, Budapest, Európa Kiadó, 1999.
Kommentár-irodalom:
Bovon, Francois: Luke, I-III, (Hermeneia sorozat), Minneapolis, Fortress Press, 2002, 2012, 2013.
Evans, Craig A.: Mark 8:27-16:20 (WBC 34b), Nashville, Thomas Nelson Publishers, 2001.
Luz, Ulrich: Matthew I-III: A Commentary (ford. James E. Crouch), Minneapolis, Fortress Press, 2007.

Hogyan gondolkodunk Istenről? Mi az, amit tudatosan, és mi az, amit tudattalanul képviselünk? Hogyan jelenik ez meg hittanoktatásunkban, igehirdetésünkben, lelkigondozásunkban? Hol és milyen módon tudunk kapcsolódni a hozzánk érkezők, a ránk bízottak Istenről való elgondolásaihoz, megtapasztalásaihoz? Mi segít, és mi lehet korlát vagy éppen visszahúzó erő a hit formálódásában?

A témafeldolgozás menete:
• Hogyan állunk az Istenről való gondolkodásunkkal? (istenképeink)
• Mit tanít a Szentírás Istenről? A Biblia istenképe
• Torz, megbetegítő és segítő istenképek
• Istenképek a lelkipásztori szolgálatunkban: lelkigondozás
• Istenképek a lelkipásztori szolgálatunkban: igehirdetés
• Korosztályi sajátosságok az Istenről való gondolkodásmódban
• A hitoktatás határai és lehetőségei a gyermekek hitének formálásában
• A résztvevők saját kérdéseinek, behozott és kapcsolódó témáinak átgondolása, megbeszélése

Ajánlott irodalom:
Karl, Frielingsdorf: Istenképek. Ahogy beteggé tesznek, és ahogy gyógyítanak, Budapest, Szent István Társulat, 2019.
Gyökössy Endre: Életápolás, Budapest, Szent Gellért Kiadó és Nyomda, 2010.
Gyökössy Endre: Magunkról magunknak, Budapest, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1992.
Pál Ferenc: Tükör által világosan - Isten arcvonásai az önismeret fényében, Budapest, Kairosz Kiadó, 2019.
Schweitzer, Friedrich: Vallás és életút, Budapest, Kálvin Kiadó, 1999.

Napjainkban egyre határozottabb igény jelentkezik a hittapasztalatok és spirituális élmények megélése iránt. Kegyességi és lelki alkalmak, hitmélyítő tréningek, spiritualitást ígérő alternatív formák alapján keresi a teológus, a lelkész, az egyháztag és az egyházi kötődés nélküli ember a vallásos élmény jelentőségét saját életvezetése, életstílusa és testi-lelki harmóniája számára. A spirituális élmény intenzív hatással bír mind az egyénre, mind a közösségre nézve. Ezen intenzív hatás teológiai és pszichológiai megközelítése kihívásokkal teljes, ugyanakkor a lelkészi szolgálat elkerülhetetlen eleme az ezen élmények feldolgozása, teológiai interpretációja.
A tanfolyam során arra vállalkozunk, hogy egyrészt feltárjuk a reformátori teológia hittapasztalattal és (helyesen értelmezett) misztikával kapcsolatos gyökereit és tanítását, s azt mai helyzetünkben értelmezzük. Másrészt megvizsgáljuk, milyen hatással van a helyesen értelmezett hittapasztalat és kegyesség a hit hétköznapokban való megéléséhez (ethosz).
A következő kérdéseknek járunk utána: milyen volt Luther hittapasztalata (misztikája), Kálvin kegyessége, Bullinger vagy éppen az újkor nagy teológusainak hitbizonyossága? Mit jelent a kontemplatív életstílus reformátori értelmezésben? Milyen sajátosságokat mutat a „megtapasztalás”, a meditáció és szemlélődés teológiai reflektálása a teológia-történet során (pl. istentiszteleti énekek, imádságok, lelki gyakorlatok terén stb.) Mit jelent: reformátori misztika? Milyen hatása van (pozitív vagy negatív vonatkozásban) a spirituális élménynek az ember pszichés állapotára? Hol a helye a megtapasztalásnak az egyház életében, az istentiszteleten, kegyességi alkalmain és ez hogyan hat ki az életvitelre stb.?
Az előadások és ezzel járó közös munka a fenti kérdések multidiszciplináris megközelítéséhez és az eredmények hétköznapi életbe való integrálhatóságához kíván segítséget nyújtani.

Ajánlott irodalom:
Fazakas Sándor: A vigasztalás jelentősége az imádságban, in: Igazság és Élet 13 (2019/3), 578-583.
Fazakas Sándor: Isten szuverenitása és az ember szabadsága. Karl Barth teológiájának innovatív ereje a mai magyar református egyház és teológia számára, in: Collegium Doctorum 14 (2018/2), 111-129.
Fazakas Sándor: Luther és Kálvin kegyessége, in: Lányi Gábor - Siba Balázs - Szabóné László Lilla: Lelki éhség - Protestáns spiritualitás a 21. században, Budapest, Kálvin Kiadó, 2021, 79−110.
Görföl Tibor: A keresztény misztika néhány problémája, in: Vigília 80 (2015/7), 488−497.
Kállai Imre: Szekuláris közösségek a gyülekezetek világában. A vasárnapi gyülekezet mozgalom, in: Igazság és Élet 13 (2019/3), 584-594. http://lelkesztovabbkepzo.dedipage.hu/modul/igazsageselet/2019_3/21_kitekintes_kallai.pdf
Kopp Mária - Székely András - Skrabski Áprád: Vallásosság és egészség az átalakuló társadalomban, in: Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 5 (2004/2), 103-125. http://real.mtak.hu/58483/1/mental.5.2004.2.1.pdf
Porkoláb András: Hittapasztalat a reformátori teológiában, in: Collegium Doctorum 16 (2020/2), 135-154.

A Godly Play eltér attól a tanítási modelltől, amelyben a tanár mondja meg a gyerekeknek, hogy mit kell tudniuk és hinniük. A Godly Play segít a gyerekeknek abban, hogy saját maguk fedezzék fel Isten jelenlétét az életükben, elsajátítsák a keresztény és biblikus nyelvhasználatot, és a saját, lelki élményeiken keresztül éljék meg a személyes kapcsolatukat Istennel. A Godly Play összekapcsolja Isten népének történeteit a gyermek saját tapasztalatával. Célja, hogy megmutassa, hogyan lehet nyitottnak lenni a Teremtőre, a Megváltóra és a Szentlélekre mindig, minden helyen.
Sok mindent meg lehet tanulni előadásokból és könyvekből, de a Godly Play-t személyesen, belülről kell megismerni. Ez a tréning ezt a tanulást teszi lehetővé. A résztvevők megtapasztalhatják a történetek erejét, megtanulhatják a történetmondás lényegét. Megismerhetik, hogyan kell létrehozni a teret, és vezetni a foglalkozást. Felfedezhetik a gyermekek lelki világát. Megérthetik a Godly Play alapjait. Felfrissülhetnek és feltöltődhetnek lelkileg és szellemileg.
A képzésen a kölcsönös figyelem imádságos légkörében tanulunk, akkreditált és tapasztalt Godly Play oktatókkal.

Ajánlott irodalom:
Berryman, Jerome W.: Teaching Godly Play: How to Mentor the Spiritual Development of Children, Denver, Abingdon Press, 1995.
Nye, Rebecca: Children’s Spirituality: What it is and Why it Matters, London, Church House Publishing, 2009.

A továbbképzést vidéki kis gyülekezetekben és nagyvárosi közegben szolgáló lelkipásztorokként vezetjük. A továbbképzésre azokat a gyülekezeti lelkipásztorokat várjuk, akik lelkipásztori szolgálatuk során a mai magyar társadalom adottságai között keresik azt az utat, amelyen egyértelműen eredeti elhívatásukat tudják teljesíteni. Célunk az, hogy tárgyilagosan megfogalmazzuk azokat a tényezőket, amelyek a hivatásteljesítés útjában állnak. Várjuk azokat, akik nemcsak a problémafeltárásban aktívak, hanem készségesek arra, hogy a felmutatott lehetséges úton elinduljanak, vagy tovább haladjanak.
Célunk az, hogy a résztvevők számára definiáljuk a gyülekezeti életben, lelkipásztori szolgálatban fellelhető krízispontokat, s újra megfogalmazzuk a gyülekezeti lelkipásztori szolgálat járható irányait.
A továbbképzés ideje alatt lehetőséget adunk arra, hogy a résztvevők feltárják a szolgálatukban jelentkező nehézségeket. Ezt követően a megfogalmazott nehézségek egyházi és társadalmi környezetét vesszük nagyító alá, majd megkeressük azokat az összefüggéseket, amelyek a lelkipásztori hivatásgyakorlás során egyértelműen elvezetnek a megnevezett krízisek forrásához.
Végül pedig iránymutatást fogalmazunk meg arra nézve, hogy a lelkészi szolgálat hogyan folytatható azokon a helyeken, ahol reményvesztetté váltunk, motivációt veszítettünk. Tesszük ezt azért, mert valljuk, hogy a helyesen végzett lelkipásztori szolgálatnak garanciái vannak.

Ajánlott irodalom:
Keller, Timothy J.: Gyülekezet a központban, Budapest, Harmat, 2019, 11­-92. 323-440.
Warren, Rick: Céltudatos gyülekezet, Debrecen, Új Remény Alapítvány, 2006.

Annyi mindent tudunk az életről, Istenről, önmagunkról, a másik emberről, olyan szorgalmasan olvassuk a Szentírást, rendszeresen imádkozunk, végezzük a szolgálatainkat, úgy tűnik, egész életünk Isten ügyében végezzük. Nem tartjuk meg magunknak a JÓ hírt, hanem tovább adjuk „Alkalmas és alkalmatlan időben” (2Tim 4,2) mindenkinek. Az erőforrás közelében élünk. Belőle táplálkozunk. De hogy ez a jó „táplálék” beépüljön a mindennapjainkba, azért tennünk is kell valamit. Tenni kell és elfogadni. Mert a lélek a jó „mag”, mindig újra és újra kihajt, és meghozza gyümölcsét, ha elfogadjuk, és megadjuk neki mindazt, ami szükséges a fejlődéshez.
Teológiai kérdéseket vet fel a lelkész számára, hogyan lehetséges a hétköznapokban is és még inkább az ünnepnapokban ráhagyatkozni Isten életünket fejlődésben tartó erejére, hogy a mindennapi lelkierő a mindennapok része legyen.
Sieger Köder 20. századi pap és festőművész képeinek, Teresa von Avila 16. századi misztikus műveinek pl. „Inneren Beten” és a Zsoltárok könyvének felhasználásával, és a kérdés teológiai és pszichológiai szempontból való megalapozásával sajátítjuk el azokat a módszereket, amikkel lelki egyensúlyunkat megtarthatjuk.

Ajánlott irodalom:
Kálvin János: Institutio Christianae Religionis. A keresztény vallás rendszere,
Budapest, Kálvin Kiadó, 2014.
Mustó Péter: Csendben születik az élet, Budapest, L’Harmattan, 2013.
Tillich, Paul: Létbátorság (ford.: Szabó István), Budapest, Teológiai Iro-
dalmi Egyesület, 2000.
Visky András: Reggeli csendesség, Budapest, Harmat Kiadó, 1995.
Zink, Jörg: Gottesgedanken: Vom inneren Weg eines Christen, Gütersloh-
München, Gütersloher Verlagshaus, 2012.

„...bizonyos, hogy az ember tiszta önismeretre csak akkor jut el, ha előbb Isten ábrázatát vizsgálja s Isten belső szemléletéből tér az önvizsgálatra.” (Kálvin)
A továbbképzés a személyes Istenhez közeledést, a spiritualitás elmélyítését segíti különböző dramatikus technikákkal. A zárt csoportban olyan saját élmény alapú önismereti témájú gyakorlatokat végzünk, amelyek a személyes hitet és hivatást erősíthetik.
Istenismeret és önismeret összefüggései kerülnek megtapasztalásra, olyan eszközök révén, amelyeket a spiritualitás és a lélektan tárházából merítünk.
Lelkészként, lelkigondozóként személyiségünkkel dolgozunk. Mint eszköz, szükséges e személyiség ápolása fizikai, lelki és spirituális szempontok szerint, ami által tudatosodhatnak erőforrásaink. Ez az Istenhez vezető út megtisztításaként is felfogható, amelyet mindenki a maga készségei, képességei és igényei szerint végez. A képzés ehhez a folyamathoz nyújt segítséget.

Ajánlott irodalom:
Jálics Ferenc: Tanuljunk imádkozni, Kecskemét, Korda Kiadó, 1998.
Kálvin János: Institutio Christianae Religionis. A keresztény vallás rendszere (I.1.: A teremtő Isten megismerése), Budapest, Kálvin Kiadó, 2014.