Ajánlás
Egyházi életünkben egyre gyakrabban lehet találkozni olyan törekvésekkel, legyenek azok akár egyházkormányzati szinten megfogalmazott szándékok, akár lelkipásztorok által megszólaltatott kezdeményezések, vagy éppen a laikusok részérõl elindított iniciatívák, amelyeknek célja az aktivizálás. Aktivizálni az egyház jelenlétét a társadalomban, aktivizálni a gyülekezeti tagokat a közösségi munkában, vagy éppen aktivizálni a szolgálatban a hívõk egyetemes papságát. Azonban az aktív egyházi/gyülekezeti élet vagy részvétel iránti igény mindig egyfajta önkritika is egyben: a közösségi életben egyfajta passzivitás tapasztalható. Így érthetõ, hogy idõnként elkövetkeznek olyan kritikus pillanatok az egyházi életben, amikor akár a lelkipásztor, akár az egyházkormányzó, de akár maga a gyülekezeti tag is ráébred arra, hogy hiányzik valami a közösségi életbõl. S ezt lehet úgy tekinteni, hogy alábbhagyott a Krisztus követésében megmutatkozó lelkesedés, kisebb lángon ég a reformátorok tüze, lazult az egyház és Krisztus ügye iránti elkötelezõdés. Egyszóval: passzív egyházi életet élünk. S mi lehet ilyenkor a teendõ? Ébredési mozgalom, amely újra felfedezi a Krisztus követés dinamikáját? Feléleszteni a reformátorok tüzét, és aktivizálni a reformátori örökséget? Mindenféle eszközzel motiválni a gyülekezeti tagokat az elkötelezõdésre? Talán mindegyik megoldásnak létezik relevanciája. Azonban az Igével és az Igehirdetéssel való aktív foglalkozás önmagában rejti az egész közösség aktivizálását. Az az egyházi törekvés, amely lemond arról az igényérõl, s egyben jogáról, lehetõségérõl, de mindenekelõtt kötelességérõl, hogy aktív igehirdetõ és aktív igehallgató egyház legyen, csupán ideig-óráig tudja fenntartani az érdeklõdést és aktivitást. Ebben az aktivizálásban és aktivitásban kíván segítségül lenni az Igazság és Élet legújabb száma, hogy a vasárnapról vasárnapra való készülés nem csupán passzió és passzív idõtöltés - rosszabb esetben prédikációletöltés - legyen, hanem olyan aktív lelkipásztori cselekvés, amely képes mozgásban tartani egy egész gyülekezetet. S ha érdekelt a lelkipásztor ebben az aktivitásban, akkor a Szentlélek aktivizálni tudja a gyülekezeti tagokat, hogy ne csupán passzív hallgatói, hanem aktív megcselekvõi legyenek a hallott Igének és igehirdetésnek. Legyen köszönet e szám minden aktív szerzõjének, s legyen áldás az aktív készülésen, s az Ige aktív megcselekvésén!
Debrecen, 2014. szeptember A Szerkesztõk |