Ma már nem nagyon beszélünk lelkiségről, a spiritualitás lett az a kifejezés, amit a legtermészetesebb módon használunk. Amire sokan úgy gondolnak, hogy valahol, – és nem szükségszerűen a református gyülekezetben, sőt nem is biztos, hogy valamelyik keresztyén egyházban – valami módon begyakorolnak, és amikor szükségük van rá, majd élnek vele, használják, a maguk módján.
Számunkra szükséges, hogy lelkiségünk alapja a Szentírás legyen, ami irányt mutat, hogy általa megélhessük életünket teljességében. Úgy az örömöt, mint a fájdalmat, hitünk bizonyosságát és mélységes kétségeinket, kimondhassuk kérdéseinket, és tudjuk Istent szívvel, lélekkel dicsérni.
A továbbképzésben az elméleti elmélyedés mellett figyelmet fordítunk arra is, hogyan élhetjük meg kegyességünket mélységében, és hogyan tehetjük ezt kedvessé mindazok számára, akik ezt keresik és erre oly nagyon vágynak.
Irodalmat ma már sokat találunk ebben a témában. Minél többet olvasunk erről, annál több mindent tudunk egymással megosztani. Hozhatunk a Szentírásból Igéket, Énekeskönyvünk énekeit olvashatjuk ilyen szemmel is, különös tekintettel reformátoraink énekeire.
Ajánlott irodalom:
Philip Sheldrake: A spiritualitás rövid története, Budapest, Kálvin Kiadó, 2008
Jörg Zink: Szent erőforrás, Budapest, Kálvin Kiadó, 2005
Heinz Zahrnt: Mire jó a kereszténység, Budapest, Luther Kiadó, 2002
Peter Wild: Vom Glück vorzukommen, Einführung in die Spiritualitaet, Grünewald, 2008
Jon Kabat-Zinn Az éber figyelemről – örök kezdőknek, Ursus Libri, 2016
Rainer Haak: Alles wird anders. Ich auch. Ein spiritueller Kompass in Zeiten der Veraenderung, Freiburg, Herder, 2005

A továbbképzésre magyarországi és a határon túli lelkésznők jelentkezését várjuk. Érdeklődni lehet:
csomajuditmargit@gmail.com és +36-30-68-11-960