Mit értünk az alatt, hogy bűn, bűntudat, bűnbánat, bűnbocsánat,
vétek, megbocsátás, kiengesztelés, kiengesztelődés?
Ne moralizálj, politizálj, de ne is pszichologizálj! A bűn teológiai
fogalom. Egyedül Isten és ember kapcsolatára vonatkoztathatjuk. A
keresztyén felfogás szerint az Istenről megfeledkező ember létállapota.
Akire épp úgy vonatkozik az ígéret: „... én nem feledkezem el rólad!”
(Ézs,49,15/c)
Hogyan tudunk élni ezzel az ígérettel, hogyan tudunk élni a bűn-
bocsánattal? Az ember lelkében meg van a vágy a bűntől való meg-
tisztulásra, szabadulásra. Mégis sokan úgy érzik, hogy nem lehet a
bűnt olyan könnyen megbocsátani. Vezekelni kell érte, hogy az egyén
megszabaduljon tőle, és hogy a társadalom is megszabaduljon a bűn-
től. Ám itt fennáll a veszélye, hogy a társadalom bűnbakot keres ma-
gának - és nem úgy, mint a bűnbakot az ótestamentumi időkben
- akire rárakja a közösség bűnét és nem csak a bűntől, de a bűnösnek
kikiáltott embertől is megszabadul, hogy önmagát megszabadítsa a
bűntudattól.
Megtudja-e önmagát szabadítani az ember ebből az Istentől elsza-
kadt, Isten szeretetét elhagyó Istenről megfeledkező állapotából, vagy
Szabadítóra van szüksége? Mert ha Istent elfelejtjük, akkor önma-
gunkról is megfeledkezünk. Ilyenkor nem a legbelső lényünkkel, a
lelkünkkel való kapcsolatban élünk. Csak felületesen élünk. Valami
mással töltjük ki az életünkben lévő űrt. Egy ideig így is lehet élni.
Mégis bízhatunk abban, hogy Isten emlékeztet minket önmagára, ha
mi elfelejtenénk őt. A megtapasztalás titka mindennapi ajándékunk.
Kérdés, hogyan jelenik meg mindennapjaimban, kapcsolataim-
ban, találkozásaimban, beszélgetéseimben, az a felismerés, hogy Isten
nem feledkezett el rólam.
Lehet- e alkalmazni a fenti teológiai kérdésekben a pszichológia
tudományának megállapításait, gyakorlati útmutatásait. Kiegészíti-e
vagy egyenesen ellentétben áll a teológiai válaszokkal? Minden eset-
ben elvárható Istentől a megbocsátás? Mindig lehetséges az embernek
megbocsátani és szükséges-e megbocsátani? Ebben a témában keres-
sük közösen a kérdéseinkre a válaszokat.
Mit értünk az alatt, hogy bűn, bűntudat, bűnbánat, bűnbocsánat,
vétek, megbocsátás, kiengesztelés, kiengesztelődés?
Ne moralizálj, politizálj, de ne is pszichologizálj! A bűn teológiai
fogalom. Egyedül Isten és ember kapcsolatára vonatkoztathatjuk. A
keresztyén felfogás szerint az Istenről megfeledkező ember létállapota.
Akire épp úgy vonatkozik az ígéret: „... én nem feledkezem el rólad!”
(Ézs,49,15/c)
Hogyan tudunk élni ezzel az ígérettel, hogyan tudunk élni a bűn-
bocsánattal? Az ember lelkében meg van a vágy a bűntől való meg-
tisztulásra, szabadulásra. Mégis sokan úgy érzik, hogy nem lehet a
bűnt olyan könnyen megbocsátani. Vezekelni kell érte, hogy az egyén
megszabaduljon tőle, és hogy a társadalom is megszabaduljon a bűn-
től. Ám itt fennáll a veszélye, hogy a társadalom bűnbakot keres ma-
gának - és nem úgy, mint a bűnbakot az ótestamentumi időkben
- akire rárakja a közösség bűnét és nem csak a bűntől, de a bűnösnek
kikiáltott embertől is megszabadul, hogy önmagát megszabadítsa a
bűntudattól.
Megtudja-e önmagát szabadtani az ember ebből az Istentől elsza-
kadt, Isten szeretetét elhagyó Istenről megfeledkező állapotából, vagy
Szabadítóra van szüksége? Mert ha Istent elfelejtjük, akkor önma-
gunkról is megfeledkezünk. Ilyenkor nem a legbelső lényünkkel, a
lelkünkkel való kapcsolatban élünk. Csak felületesen élünk. Valami
mással töltjük ki az életünkben lévő űrt. Egy ideig így is lehet élni.
Mégis bízhatunk abban, hogy Isten emlékeztet minket önmagára, ha
mi elfelejtenénk őt. A megtapasztalás titka mindennapi ajándékunk.
Kérdés, hogyan jelenik meg mindenapjaimban, kapcsolataimban,
találkozásaimban, beszélgetéseimben, az a felismerés, hogy Isten nem
feledkezett el rólam.
Lehet- e alkalmazni a fenti teológiai kérdésekben a pszichológia
tudományának megállapításait, gyakorlati útmutatásait. Kiegészíti-e
vagy egyenesen ellentétben áll a teológiai válaszokkal? Minden eset-
ben elvárható Istentől a megbocsátás? Mindig lehetséges az embernek
megbocsátani és szükséges-e megbocsátani? Ebben a témában keres-
sük közösen a kérdéseinkre a válaszokat.
Ajánlott irodalom:
K álvin János: Institutio A keresztyén vallás rendszere I. II., (A témához
kapcsolódó fejezetei) Budapest, Kálvin Kiadó, 2014.
N émeth Dávid: Pasztorálantropológia, (A témához kapcsolódó fejeze-
tei) Budapest, KRE - L’Harmattan, 2012.
F rielingsdorf , Karl: Istenképek, Budapest, Szent István Társulat,
2007.
Heidelbergi Káté, Budapest, Kálvin Kiadó, 2013.
L ochman , Jan Milic: Mi Atyánk, Az Úri imádság teológiai magyarázata,
Budapest, Kálvin Kiadó, 1996.
A továbbképzésre magyarországi és határon túli
lelkésznők jelentkezését várjuk.
Tiszántúliaknak jelentkezés a Lelkésztovábbképző Intézetnél.
Érdeklődni lehet:
csomajuditmargit@gmail.com és +36-30-68-11-960