Kijelentés, üzenet vagy munkaeszköz?
Mit jelent az élő Ige a teológiai tudományosság, a személyes lelkiség és az istentisztelet számára?
LT’25.1.
Vezető: Dr. Fekete Károly (püspök, egyetemi tanár, DRHE) Dr. Kovács Krisztián (egyetemi docens, DRHE) Dr. Németh Áron (egyetemi docens, DRHE)
Időpont: 2025-03-18 - 0000-00-00
Hely: Debrecen
Csoport létszám: 20 fő
Tanóra: 12
Részvételi díj: 14000 Ft/fő
Egy sajátos feszültség, de mégis pozitív tapasztalat húzódik meg a lelkipásztor Igével való találkozása és foglalkozása mögött. Hiszen egyaránt jelenti az Ige mindhárom, azaz írott, hirdetett és kiábrázolt formájában a mindennapi lelki táplálékot, és a személyes kegyesség, illetve spiritualitás forrását, s egyaránt a lelkészi szolgálathoz szükséges tudományos munka alapja. Egyszerre olyan üzenet, amelyet tovább kell adni a gyülekezetnek az igehirdetés során, amely magán hordozza a lelkipásztor egyéni kegyességét, teológiai orientációját, s egyszerre kell objektíven meghatároznia az istentisztelet liturgiáját.
A kurzus során a teológiai tudományosság, a személyes lelkiség és az istentiszteleten megszólaló Ige hármassága kerül a fókuszba. Milyen következménye van a lelkészi szolgáltra és egzisztenciára nézve annak, hogy az Ige Isten szava, kijelentés, logosz? Hogyan lehet ez egyszerre a tudományművelés tárgya és a személyes lelkiség origója úgy, hogy elkerüljük mind a merev tudományosságot, mind pedig a szubjektív értelmezést? Hogyan segíthetünk a gyülekezeti tagjainknak abban, hogy személyes kapcsolatot alakítsanak ki az élő Igével, egyben formálva és megélve a kálvini lelkiséget, kegyességet? Mit jelent az élő Igével való találkozás, vele való munka az igehirdetésre való készülés során? Van etikai útmutatása a prédikációnak, s ha igen, mit jelent az a lelkipásztor és gyülekezet szempontjából? Milyen reformátori felismerések segíthetnek mindezek elmélyítésében? Mit jelent az élő Ige az istentisztelet megformálásában, hogy egyszerre legyen
„igeszerű”, méltó keretet adva a megszólaló Kijelentésnek, ugyanakkor spirituális elmélyüléssé és „lelkiélménnyé” is váljon. Az interdiszciplináris kurzus ezekre a kérdésekre keresi a választ előadások és csoportmunkák formájában.

Ajánlott irodalom:

Fekete Károly – Literáty Zoltán – Steinbach József (szerk.): Igehirdetők kézikönyve, Budapest, Kálvin Kiadó, 2021.

Fekete Károly: Kálvin és az istentisztelet, in: Fazakas Sándor (szerk.): Kálvin időszerűsége. Tanulmányok Kálvin János teológiá- jának maradandó értékéről és magyarországi hatásáról, Budapest, Kálvin Kiadó, 2009, 140–181.

Kovács Krisztián: Az igehallgatás etikája: Avagy mit várhatunk el az igehallgató egyháztagoktól?, in: Zsengellér József – Kodácsy Tamás – Ablonczy Tamás (szerk.): Felelet a Mondolatra. Ta- nulmányok a 60 éves Bogárdi Szabó István tiszteletére, Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem–Pápai Református Teológiai Akadémia–L’Harmattan Kiadó, 2016, 281–295.

Siba Balázs – Szabóné LászLó Lilla – Lányi Gábor (szerk.): Lelki éhség. Protestáns spiritualitás a 21. században, Budapest, Kálvin Kiadó, 2021.

Zsengellér József: Egy ószövetséges homiletikája. Elmélet és gyakorlat („Szólj”. Homiletikai tankönyvek 13), Pápa, Dunántúli Református Egyházkerület, 2022, 11–59.