Az 1.700 évvel ezelőtt, a Kr.u. 325-ben megtartott első egyetemes zsinatnak és a zsinat által megfogalmazott hitvallási formulának a keresztyénség fejlődésében és az ökumené történetében jelentős szerepe volt és van ma is. A Krisztus istenségéről, a szentháromság lényegéről szóló bibliai tanítás került rögzítésre itt a tévtanításokkal
szemben. De további végzései is voltak a zsinatnak, például az egyházi élet struktúrájára, az egyházi tisztségekre, a liturgiára nézve vagy a húsvét ünnepének meghatározása tekintetében. Korunkban, amikor egyre inkább háttérbe szorulnak a hit megélésének és az egyház szolgálatának tartalmi kérdései, a keresztyén egyház önazonossága (identitása) szempontjából nem lehet eléggé hangsúlyozni e zsinat jelentőségét.
A képzés során bevezető előadások, szakmai diskurzus és közös műhelymunka által keressük a níceai zsinat és hitvallás teológiai és gyakorlati aktualitását a hit és hitvalló egzisztencia, a liturgikus istentiszteleti élet, az egyházi szolgálat, valamint keresztyén életvitel terén.

Ajánlott irodalom:

Óegyházi hitvallások, https://reformatus.hu/isten-szolt/hitvallasaink/oegyhazi-hitvallasok/

McGrath, Alister E.: Bevezetés a keresztény teológiába, Budapest, 1995.

Pásztori-Kupán István: Az úgynevezett Niceai–Konstantinápolyi Hitvallás dogmatörténeti háttere, in: Adorjáni Z. (szerk.): Studia Doctorum Theologiae Protestantis, I. kötet, Kolozsvár, 2010, 195–218.