Ajánlás


A szerkesztőnek nehéz valamely anyagról objektí­v értékí­téletet alkotnia, amint az is nehéz, hogy valamit külön is kiemeljen ebből az anyagból. Jelen füzetünkkel egy tartalmas és a szokásos igehirdetési segédanyagokon túlmutató tartalommal jelentkezünk olvasóinknál.

Számunk tartalmát meghatározza, hogy az egyházi év egy igen mozgalmas és üdvtörténeti ünnepekben gazdag időszakára kí­nál segí­tséget az Igazság és Élet jelen száma. A Húsvét és a Pünkösd ünnepe, mint súlypontok messzemenően meghatározzák a tartalmat. A testté lett Ige feltámadása által válik a keresztyén ember számára nagyon is élővé és kézzelfogható valósággá az isteni üdvterv, amely világossá teszi, hogy az emberrel szolidaritást vállaló élő Isten nem hagyja a világot és benne az embert sem magára. Az igehirdetés mindig és minden korban a nem lehet és mégis kell kettősségében zajlik. A szószéken álló igehirdető, s ez az egyházi év ünnepes félévében még fokozottabban érezhető, szinte kézzelfoghatóan éli meg vasárnapról vasárnapra a feszültséget, amely emberi lehetőségeink és az általunk hirdetett ÜGY között feszül. Ahhoz, hogy valóban megértsük, megéljük, s a magunk rendjén érthetően továbbadjuk az üzenetet szükséges az alázaton túl egy alapos és elmélyült készülés is. Csak az az igehirdetés juthat el céljához, amelyet megelőz az alapos személyes elmélyülés, felkészülés, s amely annak tudatában történik, hogy a Szentlélek Isten a mi emberi erőtlenségünkben is segí­tségünkre van, hogy az Ige valóban életet megszólí­tó, megváltoztató, egyszóval élő módon jelenjen meg a gyülekezetekben.

Jelen füzetben áprilistól - júniusig (Nagycsütörtöktől Szentháromság után 4. vasárnapig) terjedő időszakra adunk közzé igehirdetési segédanyagokat abban a reménységben, hogy mindez elősegí­ti a gyülekezeti istentiszteletre való előkészülést, segí­t a kazuáliák konkrét helyzeteihez közelebb kerülni, s az elmélyült teológiai reflexió lehetővé teszi, hogy az Isten megszólí­tó szava személyesen is az embert, a mindenkori embert megszólí­tó szóvá lehessen. A 2014-ben 80. születésnapját ünneplő Eberhard Jüngel azt í­rta az igehirdetésről, hogy annak van három fő előfeltétele, hogy ugyanis van mit hirdetni, van, ki hirdesse és van cí­mzettje az igehirdetésnek. Azonban, hogy ez valóban sikeres interakció legyen, szükséges, hogy ez a három elem optimálisan viszonyuljon egymáshoz, azaz megtalálja egymást. Ennek a lehetőségét teremti meg az, amit Jüngel "az igehirdető teológiájának" nevez annak összefoglalásaként, amit más kontextusban személyiség-kultúra-képzés összefüggésrendszerének neveznek.

Azzal a reménységgel bocsátjuk most útjára jelen füzetünket, hogy az hozzájárulhat ezen folyamat optimizálásához, hogy a személyes teológia által az üzenet, az igehirdető és a gyülekezet úgy találja meg egymást, hogy az élő Jézus Krisztus és Szentlelkének közösséget alapí­tó és fenntartó ereje tovább segí­tsen igehirdetőt és hallgatót azon az úton, amely Isten földi egyházának evilági zarándokútja. Ennek az útnak egy újabb részéhez kí­nálunk most segí­tséget kérve, hogy Isten tegye áldottá azt mindazok számára, akik ezen járva keresik a Szentháromság Istennel való közösséget jól tudva azt, hogy nem mi keressük őt, hanem először ő keresett meg minket.


Debrecen, 2015. Böjtjén

A Szerkesztők

2