Hittapasztalat, spirituális élmény és életvitel
LT’20.7.
Vezető: Dr. Fazakas Sándor (egyetemi tanár, DRHE) Dr. Kállai Imre (lelkész, pszichiáter, doktoran- dusz, DRHE) Porkoláb András (doktorandusz, DRHE)
Időpont: 2020-10-12 - 2020-10-14
Hely: Berekfürdő, Megbékélés Háza
Csoport létszám: 20 fő
Tanóra: 15
Részvételi díj: 12000 Ft/fő
Napjainkban egyre határozottabb igény jelentkezik a hittapasztalatok
és spirituális élmények megélése iránt. Kegyességi és lelki alkalmak,
hitmélyítő tréningek, spiritualitást ígérő alternatív formák alapján
keresi a teológus, a lelkész, az egyháztag és az egyházi kötődés nélküli
ember a vallásos élmény jelentőségét saját életvezetése, életstílusa és
testi-lelki harmóniája számára. A spirituális élmény intenzív hatással
bír mind az egyénre, mind a közösségre nézve. Ezen intenzív hatás
teológiai és pszichológiai megközelítése kihívásokkal teljes, ugyanak-
kor a lelkészi szolgálat elkerülhetetlen eleme az ezen élmények feldol-
gozása, teológiai interpretációja.
A tanfolyam során arra vállalkozunk, hogy egyrészt feltárjuk a
reformátori teológia hittapasztalattal és (helyesen értelmezett) misz-
tikával kapcsolatos gyökereit és tanítását, s azt mai helyzetünkben
értelmezzük. Másrészt megvizsgáljuk, milyen hatással van a helyesen
értelmezett hittapasztalat és kegyesség a hit hétköznapokban való
megéléséhez (ethosz).
A következő kérdéseknek járunk utána: milyen volt Luther hit-
tapasztalata (misztikája), Kálvin kegyessége, Bullinger vagy éppen az
újkor nagy teológusainak hitbizonyossága? Mit jelent a kontemplatív
életstílus reformátori értelmezésben? Milyen sajátosságokat mutat a
„megtapasztalás”, a meditáció és szemlélődés teológiai reflektálása a
teológia-történet során (pl. istentiszteleti énekek, imádságok, lelki
gyakorlatok terén stb.) Mit jelent: reformátori misztika? Milyen hatá-
sa van (pozitív vagy negatív vonatkozásban) a spirituális élménynek az
ember pszichés állapotára? Hol a helye a megtapasztalásnak az egyház
életében, az istentiszteleten, kegyességi alkalmain és ez hogyan hat ki
az életvitelre stb.?
Az előadások és ezzel járó közös munka a fenti kérdések multidisz-
ciplináris megközelítéséhez és az eredmények hétköznapi életbe való
integrálhatóságához kíván segítséget nyújtani.
Ajánlott irodalom:
Fazakas Sándor: Isten szuverenitása és az ember szabadsága. Karl
Barth teológiájának innovatív ereje a mai magyar reformá-
tus egyház és teológia számára, in: Collegium Doctorum 14
(2018/2), 111-129.
Fazakas Sándor: A vigasztalás jelentősége az imádságban, in: Igazság
és Élet 13 (2019/3), 578-583. http://lelkesztovabbkepzo.dedipage.hu/modul/igazsageselet/2019_3/20_kitekintes_fa-
zakas.pdf
Kállai Imre: Szekuláris közösségek a gyülekezetek világában. A vasár-
napi gyülekezet mozgalom, in: Igazság és Élet 13 (2019/3),
584-594. http://lelkesztovabbkepzo.dedipage.hu/modul/
igaz­sag­eselet/2019_3/21_kitekintes_kallai.pdf
Kopp Mária-Székely András-Skrabski Áprád: Vallásosság és egész-
ség az átalakuló társadalomban, in: Mentálhigiéné és Pszi­
choszomatika, 5 (2004/2), 103-125. http://real.mtak.
hu/58483/1/mental.5.2004.2.1.pdf
Porkoláb András: Hittapasztalat a reformátori teológiában, in:
Collegium Doctorum 16 (2020), megjelenés alatt.
Görföl Tibor: A keresztény misztika néhány problémája, in: Vigília
80 (2015/7), 488−497.