Úgy tűnik, egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy a református istentisztelet eddig „hagyományosnak” nevezett liturgiáját újragondoljuk, s a reformátori sajátosságokat figyelembe véve, a református teológiai meghatározottságokat szem előtt tartva továbbformáljuk. Erre mind a lelkipásztorok, mind az egyházzenészek, mind a teológusok, mind pedig a gyülekezeti tagok részéről egyértelmű nyitottság mutatkozik. Különösen az új református énekeskönyv megjelenésével és az alternatív spirituális gyakorlatok elterjedésével kapcsolatban merülnek fel újabb és újabb kérdések a hit egyéni és közösségi megélésével kapcsolatban, amely nagymértékben érinti a gyülekezet istentiszteletének közös megünneplését.
A kétszer 6 órás kurzus során több perspektívából közelítünk az istentisztelet liturgiájának átgondolása és szakmailag kompetens, teológiailag korrekt megformálása felé, ökumenikus kitekintéssel és teológián belüli interdiszciplinaritással.

Témák:

Az egyházi év és a benne rejlő lehetőségek az istentiszteletre nézve
A református istentisztelet sajátosságai és formálhatósága
Reformátori örökség és mai alkalmazhatóság
A perikóparend és az istentisztelet liturgiája
Egyházzenei, liturgiai lehetőségek az új református énekes- könyv kapcsán
Alternatív istentiszteleti formák az egyházi évben és alternatív
istentiszteleti elemek
Ajánlott irodalom:
Grün Anselm - Reepen, Michael: Gyógyító egyházi év, Pannonhalma, Bencés Kiadó, 2015
Hafenscher Károly: Liturgika, Budapest, Luther Kiadó - Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszéke, 2010.
Pap Ferenc: Az egyházi év, Budapest, KRE - L’Harmattan, 2017.