Hol a határ szolgálat és privát szféra, a küldetés és az elvárások, a lelkész kompetenciája és a presbitérium/gyülekezet felelõssége között? Hogyan viszonyul egymáshoz az lelkész önértelmezése és a közegyház, ill. a társadalom elvárása? Naponta szembesülünk e kérdésekkel! A tisztázatlanság nem kívánatos kommunikációs zavarokhoz, elbizonytalanodáshoz vezet. Egyrészt jogos az elvárás és tapasztalat által visszaigazolt, hogy a lelkész szolgálatának fedezete a kiegyensúlyozott családi élet, a hiteles személyiség. Másrészt a lelkésznek is joga van a lelki felüdüléshez, a továbbtanuláshoz, a szabadsághoz, az elcsendesedéshez. Mennyiben kezelhetõ rugalmasan a lelkész munkaideje és hogyan védje magát és családi életét a nem kívánatos tényezõkkel szemben. Milyen szerepe van a szolgálatban a lelkész családjának? Szóhoz jut-e a képzésben és a továbbképzésben az a számos speciális kihívás, amely naponta meghatározza és behatárolja a hivatásgyakorlást? Nem egyszer a magánéleti válság, a kiégés és konfliktusok az elõbbi kapcsolat tisztázatlanságára vagy a kellõ egyensúly hiányára vezethetõ vissza. A lelkészkép és hivatásértelmezés is változik az elõbbi összefüggések hatására: a tényleges lelkipásztori hivatáskép egyre inkább távolodni látszik a teológiai tisztségértelmezéstõl. A kérdéskör teológiai, hivatásszociológiai és gyakorlati összefüggéseinek feltárására vállalkozik a továbbképzõ szeminárium az interdiszciplinarítás jegyében, számolva a részt vevõk saját tapasztalataival, meglátásaival.Ajánlott olvasnivaló:H.J.Abromeit: Mit jelent a spirituális gyülekezet-menedzselés? in: Fazakas Sándor (Szerk.): Vezetés és menedzsment az egyházban és a diakóniában, Budapest 2008, Kálvin Kiadó, 9-30.Fazakas Sándor: Néhány szempont a lelkészképzés reformjához. In: Théma 4/2000. 82-88.Fazakas Sándor: Hivatásértelmezésünk a küldetés és az elvárások feszültségében. In: Református Egyház 9/2006. 203-206.