Az 1934-es év különös jelentőséggel bírt Karl Barth életében és teológiai munkásságában. Ebben az évben került megfogalmazásra a Barmeni Teológiai Nyilatkozat (amely lényegében Barth kézjegyét hordozza). Ugyancsak ebben az évben került sor Barth és Brunner között az elhíresült vitára az ember istenképűsége és a természeti teológia kérdésében, valamint olyan meghatározó előadásokra, amelyek a barthi életmű eddigi eredményeit összegezték. Ugyanakkor ebben az évben veszíti el egyetemi katedráját a hitleri Németországban, mert egyetemi alkalmazottként nem hajlandó felesküdni a Führerre.
• Milyen következményekkel jártak ezek az események és teológiai tisztázódások a barthi életmű egészére nézve, és miként váltak ismertté Magyarországon?
• Hogyan csapódtak le ez események a hazai teológiai és egyházi közgondolkodásban?
• Mi lehet az aktualitása Barth teológiai felismeréseinek 90 évvel a történések után?
• Mennyiben segítheti ma is Barth életműve teológiai ítéletalkotásunkat, igehirdetésünket, egyházi szolgálatunkat?
E kérdésekre keressük a választ a DRHE Karl Barth Kutatóin tézete által szervezett konferencia keretében, amelyen a részvétel a lelkésztovábbképzés rendjében is teljesíthető, és elszámolható. (Az idegen nyelvű előadás fordításáról gondoskodunk).
Ajánlott irodalom:
Barth Károly − Kirschbaum, Charlotte von − Vassady Béla: Világok vándorai − Útibeszámoló Karl Barth 1936-os és 1948-as magyarországi látogatásáról/Karl Barth és Vassady Béla levelezése (KBKK 1), Debrecen, DRHE KBK, 2007.
Fazakas Sándor − Ferencz Árpád (szerk.): Barth és a magyar református teológia. Rekonstrukciós kísérlet (KBKK 6), Debrecen, DRHE KBK, 2011.
Fazakas Sándor (szerk.): Válság és kegyelem. Karl Barth teológiájának hatása és jelentősége ma (KBKK 7), Debrecen, DRHE KBK, 2021.
Geréb Pál: Barth Károly Dogmatikája, Kolozsvár, EREK, 2006.
(A KBKK kiadványok letölthetők a Barth-Kutatóintézet honlapjáról: https://karl-barth.drhe.hu/?cat=4").