Református egyházunkban 2024 az élő Ige éve. A Tiszántúli Református Lelkésztovábbképző Intézet ezzel a kurzussal szeretne csatlakozni a tematikus évhez. Egy sajátos feszültség, de mégis pozitív tapasztalat húzódik meg a lelkipásztor Igével való találkozása és foglalkozása mögött. Hiszen egyaránt jelenti az Ige mindhárom, azaz írott, hirdetett és kiábrázolt formájában a mindennapi lelki táplálékot, és a személyes kegyesség, illetve spiritualitás forrását, s egyaránt a lelkészi szolgálathoz szükséges tudományos munka alapja. Egyszerre olyan üzenet, amelyet tovább kell adni a gyülekezetnek az igehirdetés során, amely magán hordozza a lelkipásztor egyéni kegyességét,
teológiai orientációját, s egyszerre kell objektíven meghatároznia az istentisztelet liturgiáját.
A kurzus során a teológiai tudományosság, a személyes lelkiség és az istentiszteleten megszólaló Ige hármassága kerül a fókuszba. Milyen következménye van a lelkészi szolgáltra és egzisztenciára nézve annak, hogy az Ige Isten szava, kijelentés, logosz? Hogyan lehet ez egyszerre a tudományművelés tárgya és a személyes lelkiség origója úgy, hogy elkerüljük mind a merev tudományosságot, mind pedig a szubjektív értelmezést? Hogyan segíthetünk a gyülekezeti tagjainknak abban, hogy személyes kapcsolatot alakítsanak ki az élő Igével, egyben formálva és megélve a kálvini lelkiséget, kegyességet? Mit jelent az élő Igével való találkozás, vele való munka az igehirdetésre való készülés során? Van etikai útmutatása a prédikációnak, s ha igen, mit jelent az a lelkipásztor és gyülekezet szempontjából? Milyen reformátori felismerések segíthetnek mindezek elmélyítésében? Mit jelent az élő Ige az istentisztelet megformálásában, hogy egyszerre legyen „igeszerű”, méltó keretet adva a megszólaló Kijelentésnek,
ugyanakkor spirituális elmélyüléssé és „lelki-élménnyé” is váljon. Az interdiszciplináris kurzus ezekre a kérdésekre keresi a választ, s a hallottakat különbözően megformált áhítatokkal és istentiszteletekkel mélyíti el, s teszi szemléletessé.
Ajánlott irodalom:
Fekete Károly: Kálvin és az istentisztelet, in: Fazakas Sándor (szerk.): Kálvin időszerűsége. Tanulmányok Kálvin János teológiájának maradandó értékéről és magyarországi hatásáról, Budapest, Kálvin Kiadó, 2009, 140–181.
Fekete Károly – Literáty Zoltán – Steinbach József (szerk.): Igehirdetők kézikönyve, Budapest, Kálvin Kiadó, 2021.
Hafenscher Károly: Homiletika, Budapest, Luther Kiadó–Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszék, 2010.
Kovács Krisztián: Az igehallgatás etikája: Avagy mit várhatunk el az igehallgató egyháztagoktól?, in: Zsengellér József – Kodácsy Tamás – Ablonczy Tamás (szerk.): Felelet a Mondolatra. Tanulmányok a 60 éves Bogárdi Szabó István tiszteletére, Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem–Pápai Református Teológiai Akadémia–L’Harmattan Kiadó, 2016, 281–295.
Siba Balázs – Szabóné László Lilla – Lányi Gábor (szerk.): Lelki éhség. Protestáns spiritualitás a 21. században, Budapest, Kálvin Kiadó, 2021.
Zahrnt, Heinz: Az Isten-kérdés – Protestáns teológia a XX. Században, Budapest, Református Zsinati Iroda, 1997, 12–53.
Zsengellér József: Egy ószövetséges homiletikája. Elmélet és gyakorlat („Szólj” - Homiletikai tankönyvek 13), Pápa, Dunántúli Református Egyházkerület, 2022, 11−59.