Magyar teológiai és egyházi szótárunkban a „népegyház” fogalma sokunk számára negatívan cseng, s a hitvalló egyház alternatívájaként egyben ellenpólusaként is értelmezzük. Az egyháznak olyan avítt megjelenési formáját értjük alatta, amely felett már eljárt az idõ, s amelybõl tovább kellene lépnünk a hitvalló egyház felé, pedig a kortárs nyugat-európai teológiai gondolkodásban a népegyházat mindenképpen az egyház pozitívan megítélt megjelenési formájaként tartják számon. De vajon milyen az a népegyházi forma, amelyet általában kritikával illetünk? Tarhatók azok az ismérvek, amelyek még a közelmúltban karakterizálták a népegyházat, s amelyek szerint „a keresztség áthagyományozása, az egyházi szolgálat alkalmankénti igénylése, a lelkész személye iránti érdeklõdés, az istentiszteletrõl és más gyülekezeti alkalmakról való távolmaradás, a keresztyén etika sajátos értelmezése, és az egyháztagok hitismeretének deficitje” jellemzi ezt az egyházi formát? Ugyanakkor fel kell tenni a kérdést a hitvalló egyház definícióját illetõen is: mit is értünk pontosan az alatt? Nem egy rosszul értelmezett, történelmileg meghatározott és egyben megterhelt ideál lebeg a szemünk elõtt?
A kurzus célja, hogy „rehabilitálja” és tisztázza a sokszor rosszul értelmezett népegyház-fogalmunkat; rendszeres teológiai és egyháztörténeti megközelítésben felvázolja a népegyház és hitvalló egyház közötti különbségeket; s megvilágítsa azokat az egyház-teoretikai gyakorlati lehetõségeket, illetve kihívásokat, amelyekkel számolnunk lehet, illetve kell is, az igehirdetés, az istentisztelet megformálása, az egyház közéleti szerepvállalása, a gyülekezetépítés és a gyülekezetvezetés terén, hiszen – a téma neves szakembere, a kiel-i egyház-teoretikus, Reiner Preul szerint – „a népegyháznak kybernetikai szempontból nem létezik alternatívája”.

Tematika:
A népegyház és hitvalló egyház bibliai, illetve bibliai teológiai megközelítése, a „qahal, ‘am, ekklesia” stb. fogalmak jelentõsége a témára nézve.
Az egyházról szóló dogmatikai tanítás felvázolása.
A népegyház és hitvalló egyház történelmi interpretálása, megkülönböztetése.
Népegyház számokban és szociológiai felmérésekben.
A népegyház vége?
A népegyház fogalmának mai értelmezése a német (nyugat-európai) teológiában.
Új és megújuló lehetõségek egy megváltozott népegyházi keretben.
A népegyház részvétele a (civil) társadalomban: politika, kultúra, diakónia, oktatás.
Egyház- és gyülekezetvezetési konzekvenciák.

Ajánlott irodalom:
Barth, Karl: Három elõadás 1. Népegyház – szabad egyház – hitvalló egyház. (Debrecen, 1937.)
Fazakas Sándor: „Új egyház felé?” Debrecen, 2000, 46−71.
Fazakas Sándor: Népegyház – krízis vagy lehetõség, Theológiai Szemle 1994. 1. 332−344.
Huber, Wolfgang: Egyház a korszakváltás idején, Budapest, Kálvin Kiadó, 2002.
Magyar református önismereti olvasókönyv, Budapest, Kálvin Kiadó, 1997. 271−360.